Megkezdődött a kampány a múlt heti majálison. Megjelent az MPP programja, teljes gőzzel nyomul az RMDSZ is. Szinte még a sportrovatokba is beférkőznek a jelöltek. De mi ugyebár a politikai rovatokra összpontosítunk, és főleg a publicisztikára, így nehezen kerülhető el, hogy ne reklámozzuk valamelyik jelöltet. Nem gond: a reklám nem mindig pozitív.

Új polgári lehetőség
Bemutatta politikai programját a Magyar Polgári Párt, Új lehetőség címmel, május 2-án, az MPP székelyudvarhelyi kampánynyitóján. Az RMDSZ ugyanakkor „pártbeszéd helyett párbeszédet” hirdet. Rostás Szabolcs Krónika-beli vezércikkében úgy fogalmaz, hogy „a Magyar Polgári Párt vezetői a gombhoz varrták a kabátot, amikor előbb megalapították az alakulatot, és csak azután fogalmazták meg annak lényegét, a céljait”. Sőt az MPP „egyedi autonómiakoncepciójával a mostani rivális, az RMDSZ nélkül semmire sem megy, a két alakulat közötti őszi választási együttműködéshez pedig Szász Jenőék részéről több párbeszédkészség kell annál, mint kinyilatkoztatni: meg kell szüntetni az erdélyi belmagyar testvérharcot” – hangzik a „testvéri” figyelmeztetés a Krónika vezető szerkesztője részéről. Ezzel szemben az Új Magyar Szó kommentárjában, mint arra számítani lehetett, ízekre szedi polgártársai programját. Felrója nekik, hogy „nemrégiben még a román államfővel teljes összhangban állították, hogy a Románia számára a jövő a szimmetrikus regionalizmus”, ezzel szemben „a hivatalos kampánynyitón (…) bemutatott keretprogram »az aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a területi-politikai közösségek kialakítása legmegfelelőbb keretének«”. „Az MPP szimpatizánsai számára jó hír, hogy a program egyelőre nem hivatalos: noha a nyilvánosság előtt bemutatták, még nem fogadta el az alapszabály szerint az »Országos (Nemzeti) Tanácsnak« nevezett kongresszus” – zárja epés kommentárját az ÚMSZ.

Nem etnikai kampány
„Fiataloknak építendő lakások, nyugdíjak, korrupció-ellenes harc és autonómia: áprilisi felmérésre hivatkozva, Markó Béla ezeket nevezte az erdélyi magyarokat leginkább foglalkoztató kérdéseknek” – tudhatjuk meg többek között a Nyugati Jelenből, amelyben Chirmiciu András ekképpen kommentálja a fent említett közvélemény-kutatási eredményeket: „Noha a prioritási sorrend említése alighanem az autonómiás lószemüvegű polgáriakat vitorlájából próbálja kifogni a szelet (…) a szövetség saját magát is kedvezőtlen megvilágításba helyezi. A fiataloknak építendő lakások ügyét ugyanis a Borbély László irányította minisztérium feladata, s az utóbbi években történt kétségtelen előrelépés ellenére a tulipánosok mégsem remekeltek e téren.” Majd tovább a cikkíró ekképp ostorozza az RMDSZ-t: „a korrupció (…) alighanem az RMDSZ legsebezhetőbb pontja, mivel az utóbbi években következetesen támogatta azokat az intézkedéseket, s azok a politikai alakulatokkal szövetkezett, amelyeket a közvélemény a korrupcióval azonosítja. Sőt, Frunda György korrupció-ellenes intézmények fogkihúzásán való munkálkodása belviszályba torkolt, amikor tiltakozásképpen Eckstein-Kovács Péter szenátor lemondott a parlament jogi bizottsága éléről.” (A helyesírási hibákért, a lap helyett, elnézést kérek.)

Felháborító
„Elfogadhatatlan, hogy a negyedrészt magyar ajkú Kolozsváron ne biztosítsák az anyanyelvhasználati jogot a közigazgatásban, sérelmezte Markó Béla” – idézi a Newsin hírügynökséget a Transindex. Markó a 18 év utáni, hirtelen felháborodása nyomán megígérte, hogy a szövetség „a megfelelő pillanatban, vagyis egy erős parlamenti többség összeállásakor újra napirendre tűzi a 215/2001-es közigazgatási törvény módosítását, és követelni fogja a közigazgatásban való anyanyelvhasználati jog 20%-os küszöbének 10%-ra való csökkentését”. Mintha az Erdélyi Magyar Ifjaktól (EMI) merítette volna az ötletet, ők ugyanis Băsescunak írt levelükben ugyanezt kérték, ugyanakkor azt is, hogy a nyelvhasználati küszöböt „ne csak az egyes településen élők arányához, hanem nominatív létszámához is kössék, ahogy azt például Finnországban vagy Kanadában teszik”.

Kis magyar homokozó
Szép példa lenne a magyar–magyar kiegyezésre a Bihar megyei MPP–RMDSZ-megállapodás, mely szerint a Magyar Polgári Párt nem indít megyeitanácselnök-jelöltet, sőt nagyváradi polgármesterjelöltet sem, amit Tőkés örvendetesnek nevezett, ám nem telt el hosszú idő, hogy ne történjék „magyaros váradi plakátháború”, egymás lehazugozásával. Az nem derül ki a lapokból, hogy nyelvet öltöttek-e egymásra.

Interjú a volt főnökkel
A Krónika volt főszerkesztőjével készített interjút az Új Magyar Szó jelenlegi főszerkesztője. Csinta Samuval, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltjével beszélgetett Salamon Márton László, ami attól izgalmasabb, mint a többi kampányinterjú, mert Csinta volt a főnöke az egykor a Krónikánál dolgozó újságírónak. Érdekes részlet következik:

Riporter: „No igen, pályamódosítás. Így politikusként, a másik oldalról milyennek tűnik a sajtó a volt újságírónak? El tudja fogadni a sajtó akár övön aluli ütéseit is?”

Csinta Samu: „Igazán övön aluli ütésekkel eddig nem találkoztam.”

Riporter: „Majd fog.”

Mi pedig majd szemlézni fogjuk.

You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.