A politika.ro napi rövid nevű összefoglalói ezen a héten nyaralás miatt rendszertelenek lesznek (késés, szélsőséges esetben kimaradás).
Köszönjük a megértést!
napi rövid, augusztus 22, hétfő: 1-1 mandátum a PD-L-nek és az USL-nek; folytatódik a PD-L felelősség-diskurzusa; Borbély László: nincs szükség az Európai Bizottság endedélyére
Döntetlen az időszaki választáson
A két megüresedett képviselői székért megrendezett tegnapi választáson egyet az USL, egyet a PD-L nyert. A máramarosi 2. számú választókerületben Florin Tătaru (USL) 42,46%-ot szerzett, megelőzve a PD-L (Mariana Pop, 35,48%) az Ökologista Párt (Mircea Dolha, 19,62%) jelöltjeit. A Neamț megyei 6. számú választókerületben Adrian Rădulescu mezőgazdasági államtitkár nyert 54,95%-kal, míg Liviu Harbuz (PSD) 45,05%-ot szerzett.
A polgármesteri tisztség elnyerése, illetve haláleset miatt megüresedett képviselői székekért folytatott harc a kormányoldal és az ellenzék számára is erőpróba volt. A Szociálliberális Unió (USL) – amelynek hivatalos bejegyzését a bíróság szeptemberre halasztotta – pártjai láthatták, hogy tudnak összevont kampányban együttműködni, és a közvélemény-kutatásokban az elmúlt fél évben konstans 55-60% körüli választói szándékot tartani tudják-e. A tegnapi két kerületben azért is érdekes lehet a választás eredménye, mert a PSD-ből a PNL-be átvándorolt Cătălin Cherecheș és az elhunyt Victor Surdu (szintén PSD) helyére kellett új képviselőket választani. A PD-L ebből a két mandátumból egyet meg tudott szerezni Adrian Rădulescu államtitkár révén, így sikerként könyvelheti el a hétvégét, de nem szabad elfelejtenünk, hogy Rădulescu és Harbuz nem indult egyforma esélyekkel, hiszen az államtitkár az ismertség teljesen más fokán áll. Az utóbbi időben a minisztérium nevében tett szabadszájú kijelentéseket (a többi között a mezőgazdasági munka népszerűtlenségéről és arról, hogy a gazdálkodókat a román társadalom nem tiszteli eléggé), amelyek a választókerület lakosságának (is) címzett kampánymondatok voltak, és a jelek szerint elértek a címzettekhez.* A PD-L befelé és kifelé egyaránt sikerről, az ellenzék tehetetlenségéről, a közvélemény-kutatások értékeinek gyakorlatban való megmutatkozásának hiányáról fognak kommunikálni, de a párt vezetői és kampánystratégái azért tudják, hogy nem jó jel, hogy egy Neamț megyei időszaki választáson Adrian Rădulescu frontvonalba állításával 54,95%-ot tudtak elérni. A PD-L már el is kezdte az ellenzék pozícióit gyengítve minősíteni az eredményeket, Ioan Oltean főtitkár arról beszél, hogy pártja a hétvégén “idegenben játszott”, Cristian Preda európai parlamenti képviselő megállapítja, hogy “az USL messze áll attól, amit a közvélemény-kutatások mutatnak”.
Az ellenzéknek le kell vonnia a megfelelő tanulságokat a hétvége eredményeiből: nem elég a kormányellenesség és az általános elégedetlenség farvizén úszni a jövő évi választásig, aktívabb ellenzéki munkát kell folytatni és az alternatíva felmutatását folytatni kell (csak a politikára folyamatosan figyelők emlékeznek arra, hogy néhány hónappal ezelőtt az USL megkezdte jövő évi programjának fejezetenkénti ismertetését. Az sem elhanyagolandó tényező, hogy a kényelmes képviselőházi kormánytöbbség kiegészül még egy képviselővel, és az, hogy a PD-L elhódított egy helyet az ellenzéktől, a PD-L jelenleg – az USL közvélemény-kutatások láttán – kilépésben, tűzoltásban gondolkodó emberei átértékelik jövő évi esélyeiket.
* Nem tagadjuk, hogy a kampányban ismét sok öngyújtó, naptár és – ami súlyosabb – alapélelmiszer talált gazdára, de ezzel itt bővebben nem foglalkozunk, a panaszokkal a választási bizottságok foglalkoznak.
Adrian Rădulescu államtitkár (Mediafax)
Victor Ponta nyilatkozatai egy kisgyerek nyilatkozatai
Cezar Preda, a PD-L alelnöke szerint Victor Ponta szociáldemokrata elnök választási csalással kapcsolatos sérelmeit nem kell komolyan venni és nem kell megsértődni miattuk, mert azok egy kisgyerek kijelentései. A demokrata-liberálisok Buzău megyei elnöke utalt Victor Ponta régebbi nyilatkozatára, mely szerint kivándorol Romániából, ha a jövő évi parlamenti választást nem az USL nyeri.
A PD-L tovább menetel felelősség- és felelősségteljesség-diskurzusával, egyúttal megpróbálja az ellenzék vezéreit hitelteleníteni. Crin Antonescu esetében a zsenge kort, tapasztalatlanságot nem lehet megjátszani, így a liberálisok elnökét inkább parlamenti hiányzásai miatt szokták pellengérre állítani. Victor Ponta körül az éretlenség auráját próbálják meg kialakítani, ezt párosítva a felelőtlenséggel. A PSD elnöke valóban azt nyilatkozta régebben, hogy kivándorol, ha a jövő évi választást nem az USL nyeri, de ezzel arra célzott, hogy akkora mértékű választási csalást, amekkora különbség van a közvélemény-kutatások eredményeiben a PD-L és az USL között, nem lehet elkövetni. Ha mégis, akkor már csak a kivándorlás marad.
Nem kell az Európai Bizottság engedélye a verespataki projekt megkezdéséhez
Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter pénteken Băsescu elnök korábbi nyilatkozatára utalva kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak nem kell engedélyt adni a verespataki aranykitermelés megkezdéséhez. Ha a projekt megfelel a nemzetközi szabályozásnak, akkor Romániának teljes mértékben belügye, hogy megadja-e a végső engedélyt a kezdéshez.
Az elmúlt időszak vitatott döntéseit erősíti meg Borbély László pénteki nyilatkozata. Borbély szavai alapján kétséget kizáróan mondhatjuk, hogy a Verespatak-kérdés eldőlt: Băsescu elnök a részesedés újratárgyalását szorgalmazza, de egyéb kifogása nincs a kitermelés ellen, sőt kijelentette, hogy a kezdetektől fogva támogatta a projektet, a kormánytagok is sorra a kitermelést támogató állásfoglalásokat tesznek közzé, amelyeket a szükséges engedélyek megadásával tesznek még nyilvánvalóbbá. Számunkra teljesen érthetetlen azonban, hogy egy EU-tagország környezetvédelmi minisztere a Transindex szerint “arra kérte a verespataki beruházót, hogy az arany kiszűrése után csökkentsék minimálisra a zagy cianidtartalmát, hogy az semmilyen kárt ne tegyen a természetben”. Borbély László tapasztalatával rendelkező politikusok nem szoktak ilyen szarvashibákat elkövetni. A verespataki bányaprojekt a dokumentáció szerint – a többi között – egész hegyeket fog a föld színéről eltüntetni, a környezetvédelmi tárca vezetője pedig azért aggódik, hogy a zagytározó cianidtartalma alacsony legyen és semmilyen körülmények között ne kerülhessen a vízkörforgásba. Fejlettebb demokráciákban már tömegek követelnék a miniszter lemondását, Romániában azonban eddig nem volt visszzhangja a kijelentésnek.
Ennek az ügynek további érdekessége, hogy ha a jelenlegi kormányzati ciklusban elindul a kitermelés, kétséges, hogy az RMDSZ-nek lesz-e esélye valaha lemosni magáról a “verespataki mészáros” címkét.
napi rövid, augusztus 19, péntek: visszaosztás nélküli választási rendszert szorgalmaz Băsescu elnök
A nap várható eseményei:
A bulgáriai Kavarna-ban a román és bolgár belügyminisztérium képviselői a Joint Risk Monitoring During Emergencies in the Danube Area Border projekt műhelymunkálatain vesznek részt.
Visszaosztás nélküli választási rendszert szorgalmaz Traian Băsescu, az ellenzék egyetért, az RMDSZ tiltakozik
Az államfő tegnap a Sulinán megrendezett külhoni román fiatalok táborában azt nyilatkozta, hogy az egyfordulós, egyéni választókerületes szavazást támogatja, és véleménye szerint sokkal hasznosabb lenne, ha a visszaosztást eltörölnék. Az elnök szerint a visszaosztás nélküli rendszer erős támogatású kormányokat eredményezne, amelyek nem függnének “mindenféle szövetségektől”.
Traian Băsescu államfő az ifjúsági tábort választotta új offenzívájának megindítására. A visszaosztás megszüntetésével elsősorban a kis pártok veszítenének, jelen esetben az RMDSZ, a parlamenti küszöb környékére jutással küszködő Románia Fejlődéséért Nemzeti Unió (UNPR), illetve a Dan Diaconescu újságíró vezette, még bejegyzés alatt álló Néppárt (Partidul Poporului).
Az először 2008-ban alkalmazott vegyes (egyéni kerületes és visszaosztásos) választási rendszer sok olyan eredményt hozott, amelyet a legfinomabb kommentárok is furcsaságnak neveztek. A román sajtóban különösen erős visszhangja volt Kötő József volt tanügyi államtitkár mandátumszerzésének, aki a 4. számú külföldi választókerületben (Afrika-Közel-Kelet-Ázsia) 34 szavazattal jutott a képviselőházba, mivel az RMDSZ-nek a visszaosztás alapján még járt egy mandátum. Băsescu elnök első mandátuma alatt többször vallotta magát a kétpárti rendszer hívének, illetve többször említette, hogy egy 10%-os küszöb bevezetése véleménye szerint hozzájárulna az ország politikai stabilitásához.
Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke támogatja Băsescu elnök javaslatát, rávilágított, hogy ez ezirányú törvénytervezet – amelyet az ellenzék nyújtott be – már hosszú ideje vesztegel a törvényhozási ügymenetben. A PSD elnöke szerint a törvénytervezetről döntő szavazásnál derül ki, hogy Băsescu elnök komolyan gondolja-e az ifjúsági táborban elmondottakat: ha a PD-L nemmel szavaz, akkor Băsescu és a nagyobbik kormánypárt hazudott a visszaosztással kapcsolatban.
Az RMDSZ részéről eddig Korodi Attila reagált az elnök nyilatkozatára, kiemelve, hogy a visszaosztás megszüntetése a román társadalom jelentős részének politikai akaratát nyilvánítaná semmissé.
Nyilvánvaló, hogy bár a kormánykoalíció kifelé működőképesnek tűnik (az egészségügyi miniszter személyéről is még a két hetes átmeneti időszak lejárta előtt született mindkét fél számára elfogadható döntés), Băsescu elnöknek nem tetszik, hogy a PD-L engedékenyen viszonyul az RMDSZ-hez. Az első fontos ügy, amelyben az RMDSZ ellenállt, a közigazgatási átszervezés kérdése volt, amely ellenállás a PD-L berkeiben is visszhangra talált a pozíciójukat féltő megyei vezetőknél. Ha ok-okozati összefüggéseket akarunk keresni az államfő-PD-L-RMDSZ viszonyban, megállapíthatjuk a következőket:
- Miután hivatalosan az RMDSZ ellenállása – de Traian Băsescu sietett hozzátenni, hogy a PD-L-nél is voltak gondok – miatt a közigazgatási átszervezés elnapolódott, elnapolódott a június 30-ai határidővel kormányon maradási feltételként megszabott kisebbségi törvény is, az RMDSZ végül mégis maradt
- A Cseke Attila lemondott egészségügyi miniszter utódjának megnevezése körüli vitákban az RMDSZ kiállt eredeti elképzelése mellett: csak akkor hajlandó megnevezni az új jelöltet, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) irányítása bekerül a miniszter hatáskörébe. A PD-L megpróbált blöffölni és a végletekig fokozni a helyzetet, de végül belátta, hogy engednie kell, és – egyelőre – ígéretet tett egy sürgősségi kormányrendelet elfogadására, amely rendezi a két intézmény viszonyát. Ritli László amellett, hogy eskütétele végén a fogadalmat magyarul is elmondta, és ezzel sokak szemében szentségtörést követett el, más okból is bevonul a ’89 utáni román politikatörténetbe: ő az eddigi egyetlen miniszter, akinek tisztségbe iktatásánál elmaradt a hagyományos pezsgős koccintás és kedélyes gratuláció, sőt Băsescu elnök inkább figyelmeztette, hogy “ne kövesse el ugyanazokat a hibákat, amelyeket elődje”.
A jelenlegi helyzet döntetlen körüli, de míg az államfő szemszögéből még ott van a PD-L-nek igen kedvező postai szavazás, és a jelenlegi alacsony támogatottságuk miatt nem túlságosan pozitív visszaosztás-megszüntetés kérdése, az RMDSZ-nek az új egészségügyi miniszter beiktatása után nem maradt igazi ütőkártyája.
(evz.ro)
A verespataki bányaprojekt a részesedések újratárgyalása után indulhat
Traian Băsescu elnök szintén Sulinán beszélet a verespataki bányaprojektről is, amelyet elmondása szerint a kezdetektől támogat, de meggyőződése, hogy a kitermelés részesedéseit úraj kell tárgyalni, mert a román állam keveset nyerne a projektből. Az államfő szerint nincs olyan ország, amely megengedhetné magának, hogy ekkora kincsen üljön, annál is inkább, mivel az arany árfolyama történelmi csúcson van és további erősödése várható. Hozzátette, hogy sem NGO-k, sem Magyarország véleménye nem fontos ebben a kérdésben, mert “Románia még szuverén állam”, így egymaga dönt belügyeiről.
A verespataki bányaprojekttel kapcsolatos nyilatkozat újabb nyíl az RMDSZ felé, aki Borbély László környezetvédelmi miniszter révén jelenleg még akadályozza a kitermelés elkezdését. A szuverenitásra való célzás és a belügyek emlegetése a nemzetközi környezetpolitika tekintetében nem a leghelyénvalóbb, de az NGO-k bevonása ugyanabba a mondatba villámcsapásként kellene érje a romániai civil szférát: Băsescu elnök ugyanis a szuverén román államot Magyarországgal (egy szomszédos állammal) és a romániai civil szervezetekkel szemben határozza meg: a civil szféra tehát teljesen elkülönül a román államiságtól, a román állam önmaga hozza döntéseit, amelyekbe Magyarországnak és a civil szférának (saját civil szférájának!) nincs beleszólása.
Ritli László egészségügyi miniszter nyilatkozatot adott ki a 2002-es csecsemőhalálok ügyében
Néhány órával azután, hogy Mircia Giurgiu volt PD-L-s, jelenleg független kolozsvári parlamenti képviselő nyilvános magyarázatot követelt Ritli Lászlótól, az egészségügyi miniszter közleményt adott ki, amelyben rámutat, hogy miután az általa vezetett intézmény fertőzésgócot fedezett fel a Nagyváradi Szülészeti Kórházban, önként mondott le a Közegészségügyi Hatóság vezetéséről az ügy kivizsgálásáig, abban személyes felelősségét nem állapították meg, majd a minisztérium akkori vezetése visszahelyezte tisztségébe.
Ritli Lászlónak nem ez a nagyon szükséges és időszerűen közzétett közleménye biztosítja a zavartalan stafétaátvételt, hanem a körülmények szerencsés együttállása: Băsescu elnök Sulinán tett nyilatkozatai, amelyek az egész politikai palettát érintik, illetve Elena Udrea titkos öccse (akiről még a PD-L-ben sem tudtak túl sokan) bulvárpolitikai témaként és negatív közhangulatserkentőként elirányították a figyelmet az új egészségügyi miniszterről.
napi rövid, augusztus 18, csütörtök: Ritli László az új egészségügyi miniszter – meglepő vagy előre borítékolt
A nap várható eseményei:
A Gyermekeinkért – Cigány Nők Egyesülete és Románia Szenátusa 10:00-tól közvitát szervez “Egyenlőség a különbözőségben. A roma nők munkaerőpiaci helyzete” címmel a parlament felsőházának Avram Iancu termében
Ritli László az új egészségügyi miniszter
Tegnap délután az RMDSZ bejelentette, hogy Ritli László nagyváradi orvost és kórházigazgatót jelöli a tisztségre, Traian Băsescu elnök aláírta a kinevezést, az esti órákban lezajlott a beiktatási ceremónia.
A meglehetősen dadogósra sikeredett átmeneti időszak után látszólag könnyen megegyezett a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ az egészségügyi minisztérium vezetését illetően. Augusztus 10-én írtuk:
A Szövetség nehezen fog olyan jelöltet találni, aki egy valamivel több mint egy éves miniszterségért – amely idő alatt nagyon népszerűtlen intézkedéseket kell meghozni elenyésző mennyiségű forrás birtokában – hajlandó lemondani jóhíréről, politikusi karrierjéről, stb. Ezt a helyzetet hidalhatná át az RMDSZ, ha rendhagyó módon „politikán kívüli” személyt jelölne a tisztségre, de ilyet sem könnyű találni, hiszen egy politikai ambíciókkal nem rendelkező, biztos anyagi és szakmai háttérrel rendelkező ember számára nehéz olyasmit ajánlani, amivel kompenzálni lehet egy ilyen gazdasági és szociális helyzetben elfogadott miniszteri tisztség nyilvánvaló veszélyeit.
Úgy tűnik, sikerült olyan szakembert találni, aki hajlandó nekifutni a parlamenti választásig hátra lévő valamivel több mint egy évnek. Arról lehet vitázni, hogy egy minisztérium vezetésére milyen mértékben alkalmas egy betegek gyógyításában és területi egészségügyi intézmények vezetésében jártas személy, de jelenleg nem ez a legfontosabb kérdés. Ez a vita (vagy talán közbeszéd, esetleg lejárató kampány) már amúgy is elindult a román sajtóban, egy RMDSZ által támogatott miniszter nem számíthat még olyan időtartamú mézeshetek-effektusra sem a médiában, mint többségi társai, így Ritli Lászlót már el is kezdték inkompetens menedzserként, sőt “gyermekgyilkosként” keretezni. 2002-ben a nagyváradi szülészeten 20 csecsemő halt meg rövid időn belül, ezeknek egy részénél bebizonyosodott, hogy az alapvető higiéniai követelmények be nem tartása miatt elszaporodott baktérium okozta a halált; Ritli Lászlót az akkori egészségügyi miniszter, Daniela Bartoș menesztette, majd miután az ügyet kivizsgálták, Ritli visszatért a Bihar Megyei Közegészségügyi Hatóság élére. A realitatea.net már azon dolgozik, hogy feltárja Ritli László “be nem vallott egészségügyi vonatkozású vállalkozásait”, és ehhez a jól bevált feltételes módot használja.
Háttér és hatás az RMDSZ-ben
A kinevezés tisztán RMDSZ-es vonatkozása, hogy az új minisztert ugyanaz a szervezet jelölte, amely az előzőt is adta, így Cseke Attila után újabb Bihar megyei miniszter kerül a kormányba. Ebben az esetben véletlen egybeesés is lehet, hogy más megyei szervezet nem tudott Ritli Lászlóhoz hasonló szakmai profillal rendelkező személyt jelölni, aki ráadásul nem tagja az RMDSZ vezetőségének, így a kvázi-technokrata minősítést is kiérdemli. A Bihar megyei szervezet Cseke Attila lemondása óta tényként kezelte, hogy őt illeti a jelölés joga, ez pedig nem tesz jót az RMDSZ belső demokrácia-képének: egy esetleges újabb kormányzati jelenlét küszöbén jobban kiéleződhetnek a hatalmi viszályok a székelyföldi, partiumi, kolozs megyei bástyák között, de még a szórvány vidékek képviselete is beszállhat, hiszen nyilvánvaló, hogy a tisztségek leosztása nem ér véget a miniszteri székeknél. A kérdés az, akar-e és tud-e tenni az RMDSZ valamit az ellen, hogy “az egészségügyi tárca hagyományosan a Bihar megyei szervezetet illeti meg” típusú hozzáállások kialakuljanak.
Kommunikációs szempontból az RMDSZ ebből az ügyből felemásan jött ki, itt több szempontot kell figyelembe venni. Cseke Attila gerincességéből, elvhűségéből (lemondása ugyanis így csapódott le) a szenátor saját tőkéje mellett a Szövetség is kovácsolhat választási tőkét. A jelölés körüli dadogás – még akkor is, ha Kelemen Hunor szövetségi elnök világosan kijelentette, hogy 5-6 potenciális jelölttel egyeztetnek – országos szinten negatív üzenetet közöl (bár Vass Levente “nekem Marosvásárhely fontosabb” nyilatkozata önkormányzati szinten jó fogódzó lehet a tavaszi polgármesterválasztáson).
A találgatás nem sokkal Cseke Attila lemondása után Korodi Attilával kezdődött, akiről lassan elterjed az univerzális miniszterjelölt képe, mivel a Borbély Lászlót érintő korrupciós ügy kapcsán is szóba került, mint Borbély lehetséges utódja (Korodi mellett Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkárról is szó volt).
Az azóta eltelt két hét eredménye egy egész szép lista azokról, akiknek a neve a sajtóban felmerült, és akik közül többen nyilatkoztak is a jelöltségről:
Korodi Attila képviselő (Hargita), Derzsi Ákos képviselő (Bihar), Lakatos Péter képviselő (Bihar), Vass Levente, Cseke Attila lemondott miniszter kabinetfőnöke, Günthner Tibor szenátor (Szatmár).
Orvosi körökben beszéltek Dézsi Attila Hunyad megyei prefektusról, Bende Barna Gábor dévai kórházigazgatóról, de László Attila kolozsvári alpolgármesterről is.
Ellenzék
Az ellenzék egyelőre nem tudott egységesen állást foglalni Ritli László kinevezésének ügyében. A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége Victor Ponta pártelnök révén üdvözli a kinevezést és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár alárendelését az Egészségügyi Minisztériumnak; a Nemzeti Liberális Párt (PNL) félig a magyar-kártyát játssza ki azzal, hogy kijelenti: az RMDSZ és a PD-L a román állampolgárok pénzén egyeztek meg az új miniszterről és a minisztérium-pénztár viszonyról. A Konzervatív Párt (PC) egyelőre nem foglalt állást.
Ritli László eskütétele (presidency.ro)
napi rövid, augusztus 17, szerda: Emil Boc meghívta a kínai miniszterelnököt Romániába; Lăzăroiu miniszter vádol, a liberálisok kérik a teljes jelentést
A nap várható eseményei:
Kormányülés 15:00-tól
Emil Boc romániai látogatásra hívta Kína miniszterelnökét
Emil Boc hétfői találkozásukkor romániai látogatásra hívta Wen Jiabao (Csiabao) kínai miniszterelnököt. A Kínai Népköztársaság miniszterelnökének a tervek szerint ősszel sorra kerülő látogatásán bemutatnák azt az öt nagy infrastruktúra-projektet, amelybe Románia kínai tőkét szeretne bevonni.
Románia a térség országaihoz képest alaposan megkésve ismerte fel a kínai tőke bevonásának lehetőségét és szükségességét. A késést korrigálandó igazi Dâmbovița-parti stílusban tette meg az ország az első lépést a román-kínai viszony szorosabbra fonásában. Emil Boc miniszterelnök július 19-én felavatta a térség legnagyobb kínai bevásárlóközpontját, az Afumați községbeli Chinatown-t, amely a nyitás napján, többtucat kamera és stáb jelenlétében is kasszagépek és számla nélkül kínálta eladásra a kínai termékeket. A 100 millió eurós befektetés kínai magánvállalkozók kezdeményezése. Ezt követte a múlt heti kínai látogatás, amelynek keretében a román küldöttség megcsodálta a sencseni (Shenzhen) technológiai parkot és más létesítményeket is, majd megpróbálta meggyőzni a kínai állam magas rangú képviselőit (köztünk Wen Csiabao miniszterelnököt is), hogy fektessenek be Romániában. Szó volt a Cernavodă-i atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának megépítéséről, de utakról, autópályákról és egyéb fontos projektekről is. Emil Boc egyelőre csak “reménykedik benne, hogy Wen Csiabao határidőnaplójába belefér egy romániai látogatás”. Ameddig ez a kérdés eldől, Romániának meg kell elégednie a Chinatown-nal.
A szociális és munkaügyi miniszter szerint az ellenzék irányította településeken sokkal több a segélyek körüli csalás – a liberálisok válaszolnak
Sebastian Lăzăroiu szociális és munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzések során a Szociálliberális Unió által irányított önkormányzatoknál magasabb a segélyek dossziéival kapcsolatos visszaélések aránya: 63%, míg a PD-L esetében 28%. A Nemzeti Liberális Párt követeli, hogy az ellenőrzés teljes adatsorát közölje a miniszter.
Sebastian Lăzăroiu szociológus, ezért tudja, hogy lehet egy elemzésből vagy ellenőrzési jelentésből úgy kiragadni egy adatsort, hogy az saját (jelen esetben a kormány) céljait szolgálja. A miniszter szintén tegnap nyilatkozta, hogy az összes romániai segélyezett közül 1,8 millióan munkaképesek, de segélyekből élnek, nem vesznek részt továbbképzésen és nem keresnek munkát. Ezzel a számmal akarja összekötni az ellenőrzés arányait: 32% PSD-, 26% PNL, 5% PC- és 28% PD-L-csalást azonosítottak. Összesen 3977 dossziét vizsgáltak, ebből 1179-nél tapasztaltak rendellenességet, a pártok szerinti százalékos arányok ez utóbbi mennyiségből keletkeztek. Lăzăroiu miniszter tisztában van azzal, hogy egy ehhez hasonló elemszámú minta közvélemény-kutatásban lefedheti az egész országot, de a segélyezési dossziék jogszerűségéről ilyen messzemenő következtetéseket levonni enyhén szólva nem helytálló. Kommunikációs szempontból ennek az ügynek az érdekessége, hogy a kormányoldal most először támadja az ellenzéket mint egységet. Az elmúlt hónapban többször megjelent a D.A. Szövetség iránt érzett nosztalgia a PD-L fő kommunikátorainál (Sever Voinescu szóvivőnél, sőt Traian Băsescu elnöknél is), a nagyobbik kormánypárt barátkozó üzeneteket küldött a liberálisok felé, egyúttal megpróbálta vezetőségének tagjait összeugrasztani mindenféle rémhírrel (például azzal, hogy Dinu Patriciu üzletembert szívesen látnák a kormányfői tisztségben). Sebastian Lăzăroiu felvállalta, hogy a miniszteri székből kiszólva indítja el az ellenzék elleni kampányt. A jelek szerint a liberálisok megpuhításáért folytatott – meglehetősen sikertelen és visszhang nélküli – akciót a PD-L feladta és ezentúl egységként kezeli az ellenzéket. Még ha az adatok valósak lennének is, és a vizsgált mintában nincsenek túlreprezentálva* az ellenzéki pártok, mennyivel jobban hangzik – és mennyivel hasznosíthatóbb – az, hogy az ellenzék követte el a segélyek körüli csalások 63%-át, mint az, hogy fej fej mellett halad a PSD (32%), a PD-L (28%) és a PNL (26%).
A liberálisok reakciója felemásra sikeredett. A párt nyilatkozatában szó van a nyilvánvaló kutatásmódszertani csúsztatásról, illetve az információk elhallgatásáról. Eddig rendben is volna, de a PNL elköveti azt a hibát, hogy túlmagyarázza a bizonyítványt: “a PD-L vezette önkormányzatoknak folyósított összegeknek akkora hatása van, hogy nyilvánvaló fejlettségbeli különbség érzékelhető a PD-L polgármesterei által vezetett települések és az ellenzék vezette települések között, az USL elöljárói elszegényedett településeket vezetnek.” Ez a magyarázat hatalmas öngól és nem fogja az ezzel előálló tanácsadó ázsióját növelni. Miért váltanák le a PD-L vezette települések lakosai jelenlegi városvezetésüket, ha nyilvánvalóan jobban fejlődnek, mint az ellenzék által vezetett települések? A szegényebb települések és lakosaik iránti szolidaritásból? Dacból? Mazochizmusból?
* ha például kétszer annyi PSD és PNL vezette települést vizsgáltak, mint PD-L-polgármesterrel rendelkezőt, és így jött ki a 32-28-26 hármas
Sebastian Lăzăroiu (businessmagazin.ro)